Cserkút Árpád-kori templomának falképei I.

Szemem künyüel árad,

Én junhum buol fárad.

Te vérüd hullottya

Én junhom olélottya.

Világ világa,

Virágnak virága!

Keserüen kinzatul,

Vos szegekkel veretül.

Sajnálatos tény, de Cserkút Árpád-kori temploma és falképeinek egységes művészettörténeti feldolgozása a mai napig sem készült el, és hozzátehetjük, hogy a látszat ellenére egységes ikonográfiája még az északi fal falképeinek sincs.

Egyházi feljegyzések szerint a templom XII. században épült, és akkor nem tévedhetünk nagyot, ha az első falképek készítésének az idejét a XIII. századra tesszük. Tóth Melinda szerint a freskók egy részét színvonalas, bizánci műveltségű, korábban a pécsi székesegyházban dolgozó festő készíthette a XIII. század második felében. A Szent György kép alatti írás 1335-ös dátuma viszont egybeesik néhány, a pécsi székesegyházban fellelt falfestmény keletkezési idejével. Feltételezik az évszám alapján, hogy a székesegyházi falképfestők dolgoztak a cserkúti templomban is.
Nem kenyerem a paleográfia, de úgy tűnik, hogy az 1335-ös felirat készítője gót minuszkulát használt, addig az apostolok nevei és egyéb északi fali feliratok más jellegűek, majuszkula, ami a XIV. század elején Magyarországon általánosan használatos volt. Tehát, ez a felírás nem bizonyíték arra, hogy a falképek az ajánlásban szereplő dátum idején készültek volna. Nekem ez a felirat itt egy kakukktojás.

A Szent György kép alatti 1335-ös ajánlás.

Miklós éneklőkanonok votiv-képe a pécsi székesegyház északi mellékhajójában. XIV. század eleje.
Koppay József akvarell másolata 1882. (A falképen majuszkula betűs feliratok)

A templomi falképek készítőinek a neve, nemzetisége ismeretlen csakúgy, mint a legtöbb Árpád-kori templomban fellelt falképé. "A freskók mesterei a román korban jórészt az egyháziak, szerzetesek közül ... kerültek ki" olvasható Radocsay Dénesnél. Ez lehet az egyik ok, hogy a falképfestők neve nem maradt fenn.

Johannes Aquila ez alól kivétel, mert ő volt annyira hiú és rámenős, hogy ahol csak megtehette, megörökítette saját magát is egy alakban, valamint felirati szövegekben, melyek a művész nevét, illetve a mű keletkezési időpontját is rögzítették (lásd Mártonhely templomának falképét) . Igaz, Aquila mester már a gótika művésze volt, hiszen első ismert munkája a veleméri templom kifestése volt 1377/78-ban.

A templom falképein - és sok más Árpád-kori templomban is - látható bizánci hatás művészettörténészek szerint Itáliai közvetítéssel kerül nem csak hazánkba, hanem spanyol és francia földre is. Tóth Melinda azért nem zárja ki a közvetlen bizánci hatás lehetőségét sem. Az első hazai italobizantin alkotások a XII. század második feléből valók (Pécsvárad, Feldebrő, Pécs)

AZ ÉSZAKI FAL

A templom leg látványosabb és leginkább épségben maradt falképeit az északi falon láthatjuk. Felső sorban az apostolok, mellette az északi fal és a diadalív falsíkjának a találkozásánál a feltámadás első tanúi láthatóak, vagy valami más, mint később arra kitérek.

Az alsó sorban központi helyen a halott Krisztus, mellette Szent Mihály, a sarokban Szent Miklós (?).

A kép bal alsó sarkában látható még egy felszentelési kereszt töredéke is.

Nézzük meg egyenként a fenti falképeket részletesen is.

Ha a tizenkét apostolról készült részletet megnézzük, rögtön szembeötlik a bizánci apostolábrázolásokkal való nagyfokú egyezőség, vagy hogy Tóth Melindára hivatkozzak, a közvetlen bizánci hatás, mint opció.

Korabeli templomfestő emberünk - bizánci mintára - tudós férfiembereknek ábrázolt alakjainak mindegyike könyvet vagy tekercset szorongat a kezében. Ennek okán már soha nem fogjuk tudni beazonosítani ama apostolokat, kiknek nevei lekoptak (a XII/XIII. sz-tól többnyire a vértanúságukra utaló egyéni attribútumokkal ábrázolják őket). Kis segítség lehet, hogy a bizánci apostolábrázolásokon Jánoson kívül (ki a legfiatalabb), Tamást és Fülöpöt ábrázolják szakáll nélkül. Balról a második apostol szintén szakálltalan, ergó lehet, hogy ő Fülöp.

"Az áruló Judás nincs közöttük, helyette Pállal egészül ki a tizenkettes szám. Feltehetően két művész dolgozott ezen a falsíkon. Az egyik rendkívüli műgonddal, a bizánci ikonon is látható módon helyezte el a ráncokat, a másik ráncok helyett könnyed virágkelyheket festett ruhadíszként." Persze ez is csak hipotézis, lehet hogy csak egy ember munkája.

Jól átható, hogy az apostolok neveinél ligatúrákat, a sanctus írásánál betűugrásokat használtak.

Az SCS (sanctus) feletti jelek ᴖ-ᴖ-ᴖ a betűugrásra utalnak, na de mi szükség volt János (Johannus) apostol nevét lerövidíteni JHNNS - re, holott a többi olvasható állapotban maradt apostol névnél nem használtak ilyen rövidítést. Szépen kiolvasható PAULUS, PETRUS, ANDREAS, THOMAS, JUDAS (Tádé) neve. A hosszabb változat is elfért volna a falon, tehát helyszűke nem indokolta ezt a megoldást. Ez bizony bizánci szokás. 

A Szent Korona apostolképei közül szintén csak János neve szerepel rövidítve ...

Apostolok Hidegség Árpád-kori körtemplomában, XIII. sz. közepe

Láthatóan köze nincs Bizánchoz. Ez az árkádos keretelés dél-német területről való. Balról jobbra: ANDREA[S], [J]OHAN[NES], [JA]KOB[VS] MAJOR, T[H]OMAS. Ligatúrák nincsenek.

Euphrasius bazilika, Horvátország, Porecs, Apostolok VI. szd.

Középen az égbolton trónoló Krisztus, kezében nyitott könyv EGO SVM LVX VERA "Én vagyok a fény" felirattal. Az apostolok balról jobbra SIMON, THOMAS, BARTOLOMEVS, IACOBVS, ANDREA, PETRVS, PAVLVS, IOHANNES, FELIPPVS, MATEVS, IACOALFEI, IUDASIACOBI. Történetesen Fülöpnek itt van szakálla ...

Időzzünk még el a felső sorban a következő jelenetnél.

Két vagy három alakot látunk és egy angyalt. A felirat szerint SCS ARC ANGELUS. A betűösszevonásokat itt is megfigyelhetjük. A pirossal karikázott részben egy elmosódott részlet, ami akár egy név is lehetne (GABRIEL?), de ez csak spekuláció.

Több magyarázat is született, egyik-másik minden bizonnyal kissé sántít:

1. A háromkirályokat látjuk, amint mennek Mária és a kis Jézus imádására ...Elég nehéz belelátni az itt-ott elmosódott alakokba a három napkeleti bölcset. Hozzá kell tenni, hogy a bizánci művészetben egy vagy több angyal is jelen van. 

2. Az angyali üdvözlet. „Jobbra tőlük az angyali üdvözlet látható: Gábor főangyal köszönt két Szűz Máriát.” Két Szűz Máriát!? Számomra újszerű megközelítése ez az angyali üdvözletnek, és még csak példát sem találtam erre, de ezt tudjuk be hiányos ismereteimnek.

3. Angyal jelenik meg Mária Magdolnának (pontosabban Magdalai Mária) és a másik Máriának (Jakab anyja), hogy hírül adja nékik a feltámadást. Ha látunk még a háttérben egy harmadik alakot, akkor Márk szerint – aki három asszonyt nevesít – Szalómé az.

Az értelmezések közül nehéz kiválasztani az igazit. Igyekeztem minden fellelhető kapcsolatos írást elolvasni, de a homlokegyenest ellenkező ex chatedra megállapítások miatt azt gondolom, hogy senki sem foglalkozott behatóan ezzel a falképrészlettel, mint ahogy a többivel sem igazán, kivétel a diadalív bélletét díszítő képes kalendárium (Hokkyné Sallay Marianne: Középkori hónapkép-ciklus a cserkúti r.k. templomban Építés - építészettudomány 15. évf. 1-4. sz. 229-235. oldal)
Tűvé tettem az általam elérhető képanyagot, hogy hasonló ábrázolást találjak, megerősítendő egyik vagy másik elméletet, de ezidáig nem találtam.

Vizsoly, Királyok imádása, XIII. szd

Rugonfalva, Királyok imádása (XV: szd. eleje) Melchior és Baltizar

Aranyosgerend, Királyok imádása, XIV. szd. második fele

Szepesdaróc, Angyali üdvözlet XIII. sz. eleje, bizánci sémát követ

Igaz, a falképen hárman vannak, de ott a harmadik, az ülő alak, valószínűleg Mária szolgálója. Gábor arkangyal kezében liliom. Ja, és a felirat majuszkula, AVE GRATIA PLENA.

Csíkszentimre, Szent Margit kápolna, Angyali üdvözlet XIV. szd. eleje, bizánci séma

Angyali üdvözlet VI. szd. mozaik, Euphrasius bazilika, Horvátország, Porecs

Gábor arkangyal kezében itt is, és a csíkszentimrei faképen egy caduceus, azaz hírnökbot.

Ave María,

gratia plena,

Dominus tecum,

benedicta tu in muliéribus,

et benedictus fructus ventris tui Iesus.

Sancta Maria, Mater Dei,

ora pro nobis peccatoribus,

nunc et in ora mortis nostrae.

Amen.

Ezek után lássuk az alsó sor falképeit.

A bal oldali halott Krisztust ábrázoló kép olyannyira kilóg a sorból, hogy azt gondolhatja a szemlélő, hogy ez a falkép nem együtt készült a felette – mellette látható falképekkel. Az az érzése az embernek, hogy a többi képet utóbb komponálták e kép köré. (Nagyon úgy tűnik, hogy ez a falkép egy másik rétegre került.) Minden leírásban a fájdalmait tűrő Krisztust ( Vir Dolorum) említik, ami nem igazán helyes. A koporsójában álló halott Krisztus (Imago Pietatis) a bizánci templomokban jelenik meg a XII. sz.-ban, és a falkép helye (a bizánci rítusú templomokban) a szentélyben volt, annak is az északi részén, ahol az előkészületi asztal (oltár) volt. De nem így Cserkúton, ahol a hajóba került ...

Imago Pietatis a csarodai ref. templomban, az egykori szentélyben.

A magyarfenesi r. k. templom Imago Pietatis falképe a szögletes záródású szentély keleti falán. Balogh Jolán a Kolozsvári szobrász testvérek -Márton és György- apjaként ismert, Miklós festővel kísérelte meg azonosítani a XIV. sz. közepén készült falkép mesterét. Újabb kutatások nem igazolják ezt a feltevést.

Pietatis kép Zeykfalváról. Ez a falkép a változatosság kedvéért a nyugati kapu timpanonjába került, de van egy a szentélyben is ...

Ha megerőltetjük a szemünket, ott látjuk az Imago Pietatis falképet az ablak alatt. A félköríves lezárás hasonlít a cserkútira. Elég érdekes; egy templomban két Pietatis. Az ablak felett pedig egy Maiestas Domini falkép, ami későbbiekben az Utolsó ítélet ábrázolások állandó motívuma lett.

De ne menjünk ilyen messzire, Pietatis falképet közelebb is találhatunk, ha szorgalmasan keresgélünk. Íme, a siklósi várkápolnában a hajó déli falán lévő fülkében is látható egy, igaz ez már nem a klasszikus bizánci ábrázolásmód, hanem az Itáliából elterjedt Vir Dolorum falképek egyike, ahol Krisztus szemei nyitva, és ott vannak szenvedésének eszközei, a korbács, a vesszőköteg és a keresztfa. Készítésének idejét az 1400-as évek közepére teszik.

Szelényi Károly felvétele

Kőbe faragott Imago Pietatis Susedgrádból (Horvát Történelmi Múzeum).

A következő falkép Szent Mihály főangyalt ábrázolja. Feliratra semmi szükség, hisz ott van jelképe, hatalmas kardja, mellyel, mint a mennyei seregek vezére, legyőz minden gonoszt, és a mérleg, mely jelzi, hogy ő a lelkek (anima=lélek) mérlegelője. Dönt, hogy mi a jó és mi a rossz. A mérleget nem tartja, hisz mindkét kezével kardját markolja, a mérleg csak ott van. Ijesztő szörnyeknek ábrázolt ördögök akarják kísértéseikkel még ott is lelkek kárát okozni, illetve tanúskodni az elkövetett bűnökről. Ő vezeti az égbe a lelkeket, s mutatja be őket Máriának, majd Krisztusnak. Az ő feladata lesz az utolsó ítéletre szólítani mindenkit, s ekkor Krisztus zászlósaként is fel fog tűnni a kereszt jelét hordozva, majd ő hajtja végre a kiszabott ítéletet. Nagyon szemléletes kép, hasonlóval még nem találkoztam, érdemes kicsit időzni előtte.

Magyarremete, Szt. Mihály falkép (XV. szd.?) látszik a mérleg töredéke

Jákóhodos, Szt. Mihály összesítő rajz (XIII. szd.).

A középen keresztben futó széles csík egy bevésett villanyvezeték nyoma. Ügyes ...

Ismét egy következetlenség: az ARC ANGELUS feliratnál, valamint ANDREAS apostolnál az AN össze van vonva. Az ANIMA feliratnál pedig nincs.

Lehetséges, hogy a feliratokat többen készítették ... ?

Alsó sor harmadik falkép: egy szentábrázolás, de nem tudjuk igazából, hogy kit is tiszteljünk benne. Egyes vélemények szerint Szent Miklós, bár az elterjedt ábrázolásmódot mitra (püspöksüveg) és pásztorbot jellemzi. Ruházata alapján sokkal inkább egy női szent lehet.

A következő falkép ugyan a diadalív északi felén található, de szerves egységet alkot az északi fal felső sorának falképeivel. Íme Mária, a Trónon Ülő Istenanya (Theotokosz). Igazi falra festett ikon. A bizánci kereszténység és bizánci művészet csodálatos színes virága a Jakab-hegy aljában. Díszes arany trónuson ül, a háttérben egy paravánszerűség érdekes csészés virágokkal (liliom?) díszítve.

Ebben az ábrázolásban nem a Kisdedet látjuk, hanem egy kicsinyített felnőttet. Ilyen értelemben nem Krisztus, mint ember ül édesanyja ölében, hanem az Ige, mint a második Isteni Személy.

Hodegetria típusú falkép, ahogy a nagykönyven meg van írva.

Ismét délnek kell indulnunk, hogy megtaláljuk a falra festett ikonnak az előzményeit. Konstantinápolyban, a Hodegon monostorban találhatnánk meg a falkép ősét, de amikor a várost a törökök bevették, elpusztult. A Boldogságos Szűz Máriát még életében megfestette a hagyomány szerint Szent Lukács evangélista. Több képről is tartja a hagyomány, hogy az ő alkotása. Közös jellemzőjük, hogy a kis Jézus általában Mária bal karján ül. Anyja kissé Jézus felé fordul, jobbjával rámutat, mint a világ üdvösségére. A kis Jézus egész alakos, jobb kezét áldásra emeli, bal kezében pedig csukott könyvtekercset tart. A monostor neve után ezeket a képeket Hodegetriának nevezik.

Hodegetria az Athéni Benaki Múzeumban

Közel járunk a megoldáshoz, de hiányzik Mária egész alakos képe. Szerencsére ki sem kell tennünk a lábunkat Konstantinápolyból Isztambulból, csak el kell sétálni a Hagia Sophia hajdani ortodox bazilikába - ma múzeum - és már találkozhatunk is a Trónon Ülő Istenanyával.

De van egy a szomszédban is, a horvátországi Porecsben, az Euphrasius bazilikában a VI. századból.

... és igen, vannak  a Theotokosz ábrázolásnak olyan változatai is mint a cserkúti.

Bádok, ref. templom, a trónuson ülő Mária, mellette Keresztelő Szt. János (XIII. szd)

Theotokosz, Szt. Privatus és Szt. Domonkos társaságában, Santa Maria sopra Minerva bazilika (XIII. szd. vége, mozaik) Hodegetria tipus (a Minerva fölötti Mária Róma egyetlen gótikus temploma)

Ezt pedig meg kell hallgatni, sokszor ...

Még nincs vége, lesz folytatása ...

Segesvár

Egy magyarban rossz emlékek tolulnak fel, meghallván e városnevet, de hát szerencsétlen város nem tehet semmiről ...

A szászok földjének északi határán fekvő vár kiváló turisztikai célpont, teli látnivalóval.

A történelmi belváros 1999 óta a Világörökség része, és el kell ismerni - joggal.

Igaz,  elég sok lepusztul épületet látni a várban, de szinte mindenhol dolgoznak, renoválnak.

Ha sikeresen leparkoltunk a várhoz közeli nagy parkolóban, akkor ezen az ütött-kopott kapualjon keresztül kerülünk a vár főkapujához és rögtön meglátjuk a nevezetes óratornyot is.

A templom harangjai

A nagyharang egyszer csak megrepedt. Mitől és hogyan nem tudom. Még nyomozok ez ügyben, de az egészen biztos, hogy a cserkúti egyházközség 1971. szeptember 15-én levelet intézett Gombos Lajos fém- és harangöntő mesterhez, mely levélben kérték a két harang újraöntését.